Az elmúlt években a blockchain és a blockchain segítségével tokenizált decentralizált alkalmazások különösképpen elterjedté váltak. Egyik első és nagy alkalmazási területük a decentralizált pénzügyi alkalmazások (DeFi): , de jó eséllyel más területeken is relevánssá válnak. Habár a tokenizálás egy nagyon innovatív ötlet, gyakorlati alkalmazása nem mindig egyszerű főleg, akkor ha valamilyen már létező eszköz osztályt szeretnénk tokenizálni. Jelen cikkünkben a blockchaines tokenizáció egyes kihívást jelentő területeit vizsgáljuk meg közelebbről.
A témakör vizsgálatához fontos megkülönböztetni három különböző eszköz reprezentációt: egy eszköz fizikai reprezentációját, egy eszköz jogi reprezentációját és az eszköz tokenes megfelelőjét.
1. A legklasszikusabb eszköz reprezentáció a fizikai. Például ha egy aranytömbünk, póker zsetonunk, vagy akár autónk van, akkor azt az eszközt fizikailag birtokolhatjuk úgy, hogy egész egyszerűen ez az eszköz nálunk van. Az eszközt fizikailag oda tudjuk adni valakinek, ami gyakorlatilag egy fizikai transzfert jelent. Egyéb nem klasszikus fizikai eszközöknek is lehet valamiféle fizikai jellegű reprezentációja, például egy részvénynél lehet ilyen tulajdonság az időről időre kifizetett osztalék, vagy tulajdonosi szavazásban való részvétel.
2. A másik klasszikus eszköz reprezentáció a jogi, vagy esetleg intézményi / jogi reprezentáció. Ebben az esetben az eszköz tulajdonlását, vagy tulajdonságait az eszközről kiállított jogi dokumentumok és vagy valamiféle központi intézmény garantálja. Hasonlóan a tulajdonláshoz egy lehetséges tulajdontranszfert szintén az eszközről és az új tulajdonosról kiállított jogi dokumentum írja le. Ilyen például egy adásvételi szerződés. A szerződések végrehajtását egy jogi / intézményi rendszer garantálja.
3. Az előzőekben említett lehetőségektől egy fundamentálisan különböző megoldást biztosít a blockchaines, vagy kriptográfiai eszköz reprezentáció. Ebben az esetben az eszközt egy blockchain token reprezentálja. A token tulajdonlás praktikusan azt jelenti, hogy megvannak a titkos kulcsaink ahhoz hogy digitálisan alá tudjunk írni egy tranzakciót az eszközhöz kapcsolódóan. Hasonlóan a transfer azt jelenti, hogy egyrészt alá tudunk írni egy transzfer tranzakciót a megfelelő kulcsokkal, másrészt pedig a konkrét token transzfert a blockchain algoritmusa valósítja meg és garantálja annak hibamentes végrehajtását.
A tokenizációs feladatok egyik nagy kihívása az, hogy a fentiekben említett három eszköz-reprezentációt hogyan kapcsoljuk össze. Ebből a jogi és fizikai reprezentáció alapvetően már évszázadok óta ismert és az ezek közötti kapcsolatra is kiforrott gyakorlatok és intézményi rendszer létezik. Azonban a blockchaines token valami alapvetően új, eddig nem nagyon létezett. Éppen ezért a világ egyelőre még tapasztalatot gyűjt azzal kapcsolatban, hogy hogyan működik egy blockchaines token, illetve, hogy hogyan lehet összekötni egyéb eszköz reprezentációkkal. A két terület ami legfőbb kihívást jelenti a fenti háromszög két eleme:
Blockchain token összekötése valamiféle jogi eszköz reprezentációval: A feladatot itt az jelenti, hogy a blockchain tokent valamiféle érvényes digitalizált jogi szerződéssel kell összekötni.
Ez technikailag többféle módon is történhet. A legegyszerűbb esetben egy digitalizált szerződést kapcsolnak hozzá a blockchaines tokenhez vagy okosszerződéshez. Mivel a blockchain jellemzően nem praktikus dokumentumok tárolására, így a dokumentumot jellemzően valamilyen háttértáron tároljuk és tokennel különféle kriptográfiai megoldásokkal (pl hash pointerek) kapcsoljuk össze. További problémát jelenthet a megfelelő digitális aláírás használata, mely mind kriptográfiai értelemben, mind pedig jogi értelemben érvényes aláírás. Ez azonban a legújabb eIDAS szabályozás megjelenésével egy egyre kisebb problémának tekinthető.
Egy másik megközelítést jelentene az olyan blockchain tokenek megjelenése, amelyek automatikusan valamiféle szabályozott jogi eszköznek tekinthetők. Ezzel kapcsolatban is vannak előremutató lépések, mint például a security token szabályozások megjelenése, azonban a stabilan alkalmazható megoldások még messzinek tűnnek.
- A másik érdekes kérdés, a háromszög egy másik iránya, a blockchaines tokenek összekötése egy eszköz fizikai tulajdonságaival. A terület sokkal inkább technikai nehézségeket nyújt mint jogi kihívásokat. A fő problémát az okozza, hogy az egyes fizikai eszköz tulajdonságokat kell valahogy blockchain kompatibilis módon reprezentálni, majd valahogy összekötni a tokennel. Példánaklehet említeni, ha egy konkrét ingatlant reprezentáló token képes fizikailag is kinyitni az ingatlant valamiféle intelligens zárszerkezet segítségével. Egy másik példa lehet,ha egy részvényt reprezentáló token szavazati joga valamiféle on-chain szavazó mechanizmussal van összekötve, így a szavazások konzisztenciáját és érvényességét szintén a blockchain garantálja.
Összességében elmondható, hogy a tokenizáció egy nagyon izgalmas területnek tekinthető, egyes spekulációk szerint 2030-ra a fél világ tokenizálva lesz. Ehhez azonban számos például a cikkben elmezett problémát kell még megoldani.
