Az előző cikkünkben bemutattuk általánosságban a kriptotőzsdék működését és különböző típusait.
A decentralizált tőzsdéknél az ajánlati könyv alapú algoritmus gyakran nem használható az alatta lévő blockchain skálázhatósági problémái miatt. A nyílt okosszerződést is megvalósító blockchain platformok, különösképpen az Ethereum, amin a legtöbb DEFi alkalmazás fut, csak limitált mennyiségű másodpercenkénti tranzakció lefuttatására alkalmas (pillanatnyilag 14 tranzakció másodpercenként). Egy másik probléma abból fakad, hogy az ú.n. gas ár és határ miatt egy tranzakció csak viszonylag limitált komplexitású számítást tud végrehajtani. Ennek következtében az ajánlati könyv alapú algoritmusok nem valósíthatók meg teljes mértékben a blockchainen.
A terület egyik új innovációja az ú.n. liquidity pool alapú decentralizált kriptotőzsdék. Az ilyen tőzsdékénél az egyes szereplők nem egymással közvetlenül, hanem a blockchainen lévő smart contract-al vannak kapcsolatban (1. ábra).
1.Ábra, A Liquidity pool alapú kripto tőzsde működése, forrás Coinsutra
A liquidity pool alapú tőzsdéknek a következő fontos komponensei és szereplői vannak:
A likviditást biztosító szereplők (liquidity provider) tokeneket biztosítanak a szolgáltatás számára. A legegyszerűbb esetben token párokat kötnek le a tőzsdén, például pár ezer dollárnyi ethert és DAI tokent, elősegítve ezzel az ether és a DAI közötti váltás lehetőségét és a token párok likviditását. A likviditást biztosító szereplők a lekötött tokenekért cserébe jutalékot kapnak a tranzakciós díjjakból és általában extra tokeneket is kapnak a tőzsde beépített úgynevezett yield farming vagy egyéb protokoll tokenjeiből.
A protokoll középpontján smart contractok vannak amik token párokat tárolnak (általános esetben többet is mint két tokent) ezeket hívjuk liquidity pooloknak. Például egy pool tárolhat ether-t és DAI-t, ami azt jelenti, hogy segítségével ether és DAI tokenek között lehet váltani. A tokenek közötti váltási árfolyam automatikusan kerül kiszámításra attól függően, hogy mennyi tokennel indult el a pool és mennyi található meg benne a váltás után. A gyakorlatban több különböző algoritmus is megtalálható, amelyeket az irodalom összefoglalóan autómatikus árazási mechanizmusoknak szokott hívni (AMM, automated market making).
A decentralizált tőzsde (DEX) alapját a számos token párt tartalmazó smart contractok alkotják, melyet esetleg további segéd funkciókat is tartalmazó okosszerződések egészítenek ki. Általában a teljes logika blockchainen kerül implementálásra.
A kereskedők (trader) nem közvetlenül egymással hanem a decentralizált tőzsdén keresztül lényegében a liquidity pool-okkal kereskednek. Amennyiben például ethert akarunk váltani DAI-ra, akkor az egyik lehetőség, hogy létezik egy olyan pool, ami közvetlenül váltja a két tokent. A másik lehetőség, hogy ilyen pool nem létezik, azonban a váltás mégis megtörténhet több pool segítségével, például az egyik poollal ethert váltunk USDC-re, majd egy másik pool USDC-t vált DAI-ra.
Gyakorlati megvalósításoknál a decentralizált tőzsde gyakran több további saját tokent vezet be különböző célokra. Gyakran előfordul az is, hogy nem vezetnek be minden célra egy külön tokent, hanem több funkciót egyesítenek egyetlen egyben.
- A tőzsde alapvető paramétereinek változtatása általában decentralizált módon történik. Egy közösség tagjai, például a a tőzsde felhasználói úgynevezett kormányzó (governance) tokeneket kapnak, amelyek segítségével szavazhatnak a tőzsde alapvető paramétereinek változtatásáról.
- A likviditást biztosító szereplők a rendelkezésre bocsátott token párért cserébe egy tokent kapnak, amely a likviditás pool-ban való kvázi részesedést reprezentál (LP token).
- A tőzsde egy belső utility tokent is bevezethet, mely egyrészt a tőzsde belső gazdasági működését szabályozza, mint például tranzakciós díjak, másrészt pedig a token párok közötti váltást teheti egyszerűbbé.
- Jutalom és ajándék jellegű tokenek, melyekkel a likviditást biztosító szereplők vannak a tranzakciós díjakon felül kompenzálva (liquidity mining).
A legfontosabb liquidity pool alapú decentralizált kripto-tőzsdék a következőek:
- Uniswap: A legelső liquidity pool alapú decentralizált tőzsde, ahol a liquidity pool-ban token párok vannak. Az eredeti v1-s verziót folyamatosan fejlesztik tovább és egészítik ki új funkciókkal. Pillanatnyilag a v3-s verziónál tart az evolúció.
- Sushiswap: Mivel a legtöbb defi-s protokoll teljes mértékben nyílt forráskódú, ráadásul az okos szerződések is teljesen nyilvánosan megtalálhatók a blockchainen, ezért divatos lett ezeket a protokollokat lemásolni. A sushiswap a uniswapnak egy másolata és módosítása, mely arról lett híres, hogy úgy került kialakításra, hogy a uniswap likviditásának egy részét is sikerült “átvennie”.
- Bancor: Két tokent tartalmazó liquidity poolok, de továbbfejlesztett automatikus árazási mechanizmusok, melyek a Uniswap több problémáját kiküszöbölik,
- Balancer: Továbbfejlesztett protokoll különböző típusú és paraméterű poolokkal, melyek 2 től 16 token-t tudnak kezelni egyszerre.
A decentralizált tőzsdék elmélete és gyakorlata egy nagyon aktívan fejlődő terület. Lényegében éves szinten bukkanak fel új elméletek és gyakorlati megvalósítások. Így biztosak vagyunk benne, hogy a következő években a területen számos új és radikális ötlettel fogunk találkozni.
A következő cikkünkben az automatikus árazási mechanizmusokat (AMM - automated market maker), azok előnyeit és hátrányait vizsgáljuk meg részletesen.
