Az elmúlt években egymás után röppennek fel a hírek különféle CBDC (Central Bank Digital Currency - Központi bank által kibocsátott digitális fizetőeszköz) tanulmányokról és a lehetséges technológiai megvalósításokról. Ezen tanulmányok nagy része különféle Központi Bankokhoz köthetőek (mint oldául Bank of England, Európai Központi Bank, Svéd Központi Bank ...), ahol a konkrét technológia megvalósításra általában nincs konkrét javaslat. Ilyen értelemben kérdéses, hogy egy CBDC use-case megvalósítására pont egy blockchain platform lenne e a megfelelő technológia. Másrészt azonban konkrét technológia cégek, általában valamely eloszott főkönyvi technológia segítségével CBDC megvalósítási architektúrákat dolgoznak ki és publikálnak. Ilyen kidolgozott technológia architektúrára példa a Consensys Ethereum alapú, az R3 Corda és az Algorand platform CBDC javaslata. Jelen cikkünkben a Consensys Ethereum alapú javaslatát vizsgáljuk meg közelebbről (forrás: https://consensys.net/solutions/payments-and-money/cbdc/).
Egy CBDC sikeres megvalósításához a CBDC követelményeit érdemes összefoglalni mind technológia mind pedig általánosságban használati eset szinten:
A CBDC típusa: legelső kérdés, hogy a CBDC-nek kiskereskedelmi (retail), bank-közi (wholesale), vagy mindkét típusú tranzakciót kéne megvalósítania.
Token vagy számla (account) alapú.
Monetáris politika és token elosztás: fontos tervezési kérdés, hogy a digitális pénznek mi a monetáris politikája, mekkora mennyiség van belőle forgalomban éves szinten és ki határozza meg a kibocsátást. Idetartozó kérdések lehetnek például kamat és vagy token infláció meghatározása.
A rendszer változtatási és döntési mechanizmusai (governance): az előző ponthoz hasonlóan további kérdés, hogy a rendszer különböző paramétereit kik és milyen módon tudják változtatni.
Titkosság (privacy) versus transparencia: technikailag általában nehéz mindkét tulajdonságnak megfelelni és ráadásul az összes lehetséges AML / KYC szabályozást is betartani. A prioritásokat itt érdemes egyes felhasználói esetekre különbözően felállítani.
Teljesítmény, robosztusság stabil működés és skálázhatóság: amíg a stabil működés, robosztusság és magas rendelkezésre állás a legtöbb blokklánc protokoll esetén magától értetődő, sebesség mint például a másodpercenkénti tranzakciószám sok esetben nem teljesíthető triviális módon.
Jogi követelmények és érvényes jogi környezet.
Kockázatok elemzése: A CBDC egyik legnagyobb kihívása talán annak kockázatmentes bevezetése, anélkül, hogy a jelenlévő pénzügyi ökoszisztémát veszélyeztetné.
Az consensys egy többrétegű architektúrát javasol általánosságban egy CBDC megvalósítására (1. ábra).
- A rendszer magját egy konzorciumi blokklánc hálózat alkotja, mely a központi banknál és hasonlóan jelentős szereplőknél fut és az alap token kibocsátást és adminisztrációt szabályozza (layer 1).
- A második réteg ezt az alaprendszert köti össze további főbb pénzügyi szereplőkkel úgynevezett state channel-ek segítségével, mely lehetővé teszi a privát és gyors asset / token továbbítást (layer 2).
- A harmadik réteg valósítja meg a kvázi kiskereskedelmi retail BCDC-t a fő rendszerhez között alárendelt csatornákkal, úgynevezett side channelekkel (layer 3).
- A rendszer legutolsó rétege nyújtana szolgáltatásoknak a végfelhasználóknak, vagy közvetlenül, vagy további technológiai és vagy fintech szolgáltatókon keresztül (layer 4).