...by Daniel Szego
quote
"On a long enough timeline we will all become Satoshi Nakamoto.."
Daniel Szego

Sunday, March 26, 2023

CBDC és a Blockchain

 Az elmúlt években egymás után röppennek fel a hírek különféle CBDC (Central Bank Digital Currency - Központi bank által kibocsátott digitális fizetÅ‘eszköz) tanulmányokról és a lehetséges technológiai megvalósításokról. Ezen tanulmányok nagy része különféle Központi Bankokhoz köthetÅ‘ek (mint oldául Bank of England, Európai Központi Bank, Svéd Központi Bank ...), ahol a konkrét technológia megvalósításra általában nincs konkrét javaslat. Ilyen értelemben kérdéses, hogy egy CBDC use-case megvalósítására pont egy blockchain platform lenne e a megfelelÅ‘ technológia. Másrészt azonban konkrét technológia cégek, általában valamely eloszott fÅ‘könyvi technológia segítségével CBDC megvalósítási architektúrákat dolgoznak ki és publikálnak. Ilyen kidolgozott technológia architektúrára példa a Consensys Ethereum alapú, az R3 Corda és az Algorand platform CBDC javaslata. Jelen cikkünkben a Consensys Ethereum alapú javaslatát vizsgáljuk meg közelebbrÅ‘l (forrás: https://consensys.net/solutions/payments-and-money/cbdc/).  

Egy CBDC sikeres megvalósításához a CBDC követelményeit érdemes összefoglalni mind technológia mind pedig általánosságban használati eset szinten:

  1. A CBDC típusa: legelső kérdés, hogy a CBDC-nek kiskereskedelmi (retail), bank-közi (wholesale), vagy mindkét típusú tranzakciót kéne megvalósítania.

  2. Token vagy számla (account) alapú.

  3. Monetáris politika és token elosztás: fontos tervezési kérdés, hogy a digitális pénznek mi a monetáris politikája, mekkora mennyiség van belÅ‘le forgalomban éves szinten és ki határozza meg a kibocsátást. Idetartozó kérdések lehetnek például kamat és vagy token infláció meghatározása.  

  4. A rendszer változtatási és döntési mechanizmusai (governance): az elÅ‘zÅ‘ ponthoz hasonlóan további kérdés, hogy a rendszer különbözÅ‘ paramétereit kik és milyen módon tudják változtatni. 

  5. Titkosság (privacy) versus transparencia: technikailag általában nehéz mindkét tulajdonságnak megfelelni és ráadásul az összes lehetséges AML / KYC szabályozást is betartani. A prioritásokat itt érdemes egyes felhasználói esetekre különbözÅ‘en felállítani. 

  6. Teljesítmény, robosztusság stabil működés és skálázhatóság: amíg a stabil működés, robosztusság és magas rendelkezésre állás a legtöbb blokklánc protokoll esetén magától értetÅ‘dÅ‘, sebesség mint például a másodpercenkénti tranzakciószám sok esetben nem teljesíthetÅ‘ triviális módon. 

  7. Jogi követelmények és érvényes jogi környezet. 

  8. Kockázatok elemzése: A CBDC egyik legnagyobb kihívása talán annak kockázatmentes bevezetése, anélkül, hogy a jelenlévÅ‘ pénzügyi ökoszisztémát veszélyeztetné.  


Az consensys egy többrétegű architektúrát javasol általánosságban egy CBDC megvalósítására (1. ábra).

- A rendszer magját egy konzorciumi blokklánc hálózat alkotja, mely a központi banknál és hasonlóan jelentős szereplőknél fut és az alap token kibocsátást és adminisztrációt szabályozza (layer 1).

- A második réteg ezt az alaprendszert köti össze további fÅ‘bb pénzügyi szereplÅ‘kkel úgynevezett state channel-ek segítségével, mely lehetÅ‘vé teszi a privát és gyors asset / token továbbítást (layer 2). 

- A harmadik réteg valósítja meg a kvázi kiskereskedelmi retail BCDC-t a fÅ‘ rendszerhez között alárendelt csatornákkal, úgynevezett side channelekkel (layer 3).   

 - A rendszer legutolsó rétege nyújtana szolgáltatásoknak a végfelhasználóknak, vagy közvetlenül, vagy további technológiai és vagy fintech szolgáltatókon keresztül (layer 4).