Az elmúlt években egymás után röppennek fel a hÃrek különféle CBDC (Central Bank Digital Currency - Központi bank által kibocsátott digitális fizetÅ‘eszköz) tanulmányokról és a lehetséges technológiai megvalósÃtásokról. Ezen tanulmányok nagy része különféle Központi Bankokhoz köthetÅ‘ek (mint oldául Bank of England, Európai Központi Bank, Svéd Központi Bank ...), ahol a konkrét technológia megvalósÃtásra általában nincs konkrét javaslat. Ilyen értelemben kérdéses, hogy egy CBDC use-case megvalósÃtására pont egy blockchain platform lenne e a megfelelÅ‘ technológia. Másrészt azonban konkrét technológia cégek, általában valamely eloszott fÅ‘könyvi technológia segÃtségével CBDC megvalósÃtási architektúrákat dolgoznak ki és publikálnak. Ilyen kidolgozott technológia architektúrára példa a Consensys Ethereum alapú, az R3 Corda és az Algorand platform CBDC javaslata. Jelen cikkünkben a Consensys Ethereum alapú javaslatát vizsgáljuk meg közelebbrÅ‘l (forrás: https://consensys.net/solutions/payments-and-money/cbdc/).
Egy CBDC sikeres megvalósÃtásához a CBDC követelményeit érdemes összefoglalni mind technológia mind pedig általánosságban használati eset szinten:
A CBDC tÃpusa: legelsÅ‘ kérdés, hogy a CBDC-nek kiskereskedelmi (retail), bank-közi (wholesale), vagy mindkét tÃpusú tranzakciót kéne megvalósÃtania.
Token vagy számla (account) alapú.
Monetáris politika és token elosztás: fontos tervezési kérdés, hogy a digitális pénznek mi a monetáris politikája, mekkora mennyiség van belőle forgalomban éves szinten és ki határozza meg a kibocsátást. Idetartozó kérdések lehetnek például kamat és vagy token infláció meghatározása.
A rendszer változtatási és döntési mechanizmusai (governance): az előző ponthoz hasonlóan további kérdés, hogy a rendszer különböző paramétereit kik és milyen módon tudják változtatni.
Titkosság (privacy) versus transparencia: technikailag általában nehéz mindkét tulajdonságnak megfelelni és ráadásul az összes lehetséges AML / KYC szabályozást is betartani. A prioritásokat itt érdemes egyes felhasználói esetekre különbözÅ‘en felállÃtani.
TeljesÃtmény, robosztusság stabil működés és skálázhatóság: amÃg a stabil működés, robosztusság és magas rendelkezésre állás a legtöbb blokklánc protokoll esetén magától értetÅ‘dÅ‘, sebesség mint például a másodpercenkénti tranzakciószám sok esetben nem teljesÃthetÅ‘ triviális módon.
Jogi követelmények és érvényes jogi környezet.
Kockázatok elemzése: A CBDC egyik legnagyobb kihÃvása talán annak kockázatmentes bevezetése, anélkül, hogy a jelenlévÅ‘ pénzügyi ökoszisztémát veszélyeztetné.
Az consensys egy többrétegű architektúrát javasol általánosságban egy CBDC megvalósÃtására (1. ábra).
- A rendszer magját egy konzorciumi blokklánc hálózat alkotja, mely a központi banknál és hasonlóan jelentős szereplőknél fut és az alap token kibocsátást és adminisztrációt szabályozza (layer 1).
- A második réteg ezt az alaprendszert köti össze további fÅ‘bb pénzügyi szereplÅ‘kkel úgynevezett state channel-ek segÃtségével, mely lehetÅ‘vé teszi a privát és gyors asset / token továbbÃtást (layer 2).
- A harmadik réteg valósÃtja meg a kvázi kiskereskedelmi retail BCDC-t a fÅ‘ rendszerhez között alárendelt csatornákkal, úgynevezett side channelekkel (layer 3).
- A rendszer legutolsó rétege nyújtana szolgáltatásoknak a végfelhasználóknak, vagy közvetlenül, vagy további technológiai és vagy fintech szolgáltatókon keresztül (layer 4).