Az elmúlt évben napi szinten röppentek fel új hírek a sajtóban arról, hogy különféle jegybankok digitális jegybankpénzzel (CBDC - Central Bank Digital Currency) kísérleteznek, vagy annak megvalósítását részleteiben elemzik. Talán legjobban a Svéd és a Kinai megvalósítás áll, ahol konkrét tesztalkalmazások is léteznek, és a konkrét bevezetést is tervezik. Jelen cikkünkben a digitális jegybankpénz egyes lehetséges megvalósításai és az általa felvetett kérdéseket elemezzük.
A digitális jegybankpénz “hype”-ja napjainkban nem teljesen véletlen. A következő négy fontos piaci erő befolyásolja a téma előtérbe kerülését:
- A digitális pénz és digitális értéktovábbító szolgáltatások iránti kereslet az elmúlt években jelentősen megnőtt. Ez a tendencia várhatóan jelentősen erősödni fog a COVID-19 és ahhoz hasonló járványok megjelenése következtében. Természetesen léteznek online pénzügyi szolgáltatások, azonban ezek nagy része a papír alapú pénz koncepcióját próbálják jól rosszul digitalizálni és nem természetes (native) módon digitálisak.
- Technológiai “push”: A blokklánc és kriptovaluta tízéves fejlődése következtében eljutott arra a szintre, hogy általánosan is használatos digitális pénz rendszereket lehessen vele megvalósítani. Lassan egy digitális jegybankpénzre is reális technológiai alternatíva lehet. Ráadásul, mivel blokklánc témakörben szinte teljesen open source, az egyik legdinamikusabban fejlődő értéktovábbításra alkalmas technológia.
- A privát szektor kezdi felismerni mind a piaci igényt mind a technológiai lehetőségeket és elkezdenek szolgáltatások megjelenni, melyek versenytársai is lehetnek egy akár nem digitális jegybankpénznek is. Ilyen projektek például a stabil kriptovaluták, vagy a Facebook Libra projektje.
- Végül de nem utolsó sorban fontos tényező a versenyfutás a több jegybankkal. Amelyik először vezet be nemzetközileg is elfogadott digitális jegybankpénzt, jelentős előnyre tehet szert.
A dgitális jegybankpénzt fogalmát és tulajdonságait legegyszerűbben a pénz taxonómiája keresztül lehet összefoglalni (1. ábra).
1. Ábra. A pénz taxonómiája. (forrás: https://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt1709f.htm)
A digitális jegybankpénz:
- Teljes mértékben és “nativ” módon digitális.
- Jegybankok bocsátják ki, biztosítják a digitális pénz árfolyam stabilitását és hivatalosan legális fizetőeszköznek számít, legalább egy ország határain belül.
- P2P, ha nem is feltétlen a technológiai megvalósítás szempontjából, de legalább olyan értelemben, hogy tetszőleges két személy vagy cég értéket tud cserélni egy központi szereplő külön engedélyezési mechanizmusa nélkül.
- A gazdaság szereplői számára elérhető. Itt egyes terminológiák két különbözö CBDC-t különböztetnek meg: az ú.n. Wholesale CBDC csupán bankok és egyéb pénzügyi intézetek között érték cserét tesznek lehetővé, míg a Retail CBDC a gazdaság további szereplői számára érhető el.
- A legtöbb elképzelés szerint az új digitális jegybankpénz egy új digitális értéktovábbító infrastruktúrán lenne megvalósítva, amely modernebb, biztonságosabb és rugalmasabb lenne mint a jelenlegi rendszerek.
- További általános elvárás, hogy támogassa a nyílt pénzügyi digitalizációt és innovációt, mint például a programozhatóságot, a tokneizációt vagy a nano-kifizetéseket (micropayment).
A következő ábrán a Bitcoin és egy általános CBDC összehasonlítása látható a technológiai megvalósítás részletei nélkül. A legfontosabb különbséget az adja, hogy míg a Bitcoin esetén a platform paramétereinek legnagyobb része (monetáris politika, ki mikor hol férhet hozzá a szolgáltatáshoz) a szoftverben “hard-kódolt”, addig a CBDC esetén ezeket intézményesített, például a jegybanki döntéshozók határozhatják meg.
2. Ábra.Bitcoin vs CBDC
Megvalósítás szempontjából két független dimenziót szoktak figyelemben venni. A CBDC felépítése alapján lehet:
- Számla (Account) alapú: ennél a megvalósításban minden egyes felhasználónak e online számlája jönne létre a központi banknál, hasonlóan egy normális bankszámlához. A megoldás előnye, az egyszerű megvalósíthatóság, hátránya azonban hogy a központi banknak végfelhasználói számlákat kéne kibiocsátani és közvetlen versenytársa lenne a kereskedelmi bankoknak.
- Érme (Token) alapú: itt a CBDC digitális érmék segítségével lenne megvalósítva, melyet a jegybank bocsát ki és von vissza, vagy közvetlenül vagy indirekt módon pénzügyi intézeteken keresztül a gazdaság szereplőinek. Monetáris értelemben a rendszer hasonló a papírpénz alapú rendszerekhez és több, viszont jó eséllyel új pénzügyi infrastruktúra kell hozzá (pl. blokklánc). A token alapú rendszereknek azonban előreláthatóan több előnyös tulajdonsága is lenne a számla alapú rendszerekkel szemben, pl. decentralizáltság, rugalmasság, nagyobb biztonság és privacy.
A CBDC struktúráját tekintve két fő modell ismert:
- Egyszintű: itt a központi bank közvetlenül is kapcsolatban áll az összes gazdasági szereplővel, akár úgy, hogy a számlájukat vezeti, akár úgy, hogy digitális pénzérméket bocsát ki nekik. A megoldás hátránya, hogy mivel így a jegybank a kereskedelmi bankok direkt versenytársaként jelenik a teljes pénzügyi szektor átstruktúrálódását okozhatja ami jelentősen megingathatja az általános pénzügyi stabilitást.
- A többszintű rendszer a jelenlegi intézményesített pénzügyi hierarchiáját tükrözné, ahol a központi bank nem közvetlenül, hanem egyéb pénzügyi intézmények segítségével nyújtaná a CBDC szolgáltatásokat a gazdaság szereplőinek.
A következő ábra egy lehetséges digitális dollár megvalósítást mutat, token alapú digitális dollár kibocsátással és többszintű struktúrával, mely a jelenlegi banki rendszerre épülne.
3.Ábra. Kétszintű token alapú digitális jegybankpénz
(forrás: Digital Dollar Project Whitepaper)
A CBDC-t sokszor összefüggésbe hozzák a blokklánccal és az elosztott főkönyvi technológával. Fontos megjegyezni azonban, hogy a legtöbb elemzés többféle technológiai implementációt is figyelembe vesz, például klasszikus pénzügyi infrastruktúrákat is. A DLT-vel való megvalósítás főbb akadályai az egyes technológia platformok skálázhatósági, teljesítmény és privacy korlátai. Bár ezek nem leküzdhetetlen akadályok, a legtöbb blokklánc valószínűleg nem alkalmas módosítások nélkül egy CBDC use-case teljes megvalósítására. Ennek ellenére sikeres prototípusok születtek már consortium Ethereumon off-chain csatornákkal kiegészítve, és az R3 Corda platformon.
A legérdekesebb kérdés természetesen, hogy mikor fog megszületni az első digitális jegybankpénz és mi mikor próbálhatjuk ki. Erre általános választ adni nehéz, de tekintve, hogy több ország erősen is teszt fázisban jár a saját valutájával, valószínűleg hamarabb mint gondolnánk.
