Ahogy az előző cikkünkben is elkezdtük elemezni a derivatív piacok egy nagyon fontos és növekvő részterületét képzik a decentralizált alkalmazásoknak. Amíg az előző fejezetben főleg a derivatívák blockchain specifikus részeit vizsgáltuk meg közelebbről, ebben a cikkben főleg a klasszikus pénzügyi derivatívák lehetséges decentralizált megvalósításait elemezzük közelebbről.
Klasszikus, centralizált pénzügyi területeken a következő főbb derivatít instrumenteket szokták használni:
- Opciók: Az opció egy lehetőség, de nem kötelezettség arra, hogy egy adott eszközt eladjunk vagy megvegyünk egy adott áron valamilyen jövőbeli időpontban. Például ha azt gondoljuk, hogy egy adott erőforrásnak amire szükségünk lenne valamilyen folyamatunkban, például akár termelésben, az ára felfelé fog menni, akkor létrehozhatunk rá egy opciót. Az opció biztosítja, hogy egy jövőbeli időpontban a fixált áron meg tudjuk venni az adott erőforrást. Ez azonban nem kötelező. Ha az erőforrás ára ténylegesen felefelé ment, akkor megvehetjük a kedvező fixált áron, ha azonban ez mégsem történt meg és az ár lefelé ment akkor elállhatunk az ügylettől és megvehetjük az erőforrást piaci áron. Az opciókat mind eladási, mind pedig vételi oldalon elő lehet állítani az eladási oldalt általában call-nak a vételit pedig put opciónak szokták hívni.
- Egy speciális és viszonylag opció az úgynevezett perpetual, örökös opció vagy szerződés. A konstrukció egy olyan opció, melynek nincsen lejárati dátuma és bármikor beváltható.
- Forward ügyletek: Az előzőekkel ellentétben a forward ügyleteknél a vétel vagy eladás a megállapított jövőbeli áron nem opcionális hanem kötelező.
- Future ügyletek: A future ügyletek általában a forward ügyletek egyszerűsített és szabványosított verziói. Míg a forward ügyleteket általában OTC módon egymás közt egyeztetik a felek, a future ügyletekkel a szabványosítás miatt általában tőzsdéken kereskednek. További különbség, hogy az ügylet kiegyenlítése sem feltétlenül csak a megállapított jövőbeli időpontban lehetséges, hanem elképzelhető a napi kiegyenlítés is.
- Egyéb derivatív klasszikus pénzügyi konstrukciók is léteznek mint például a fiat valuta swap-ok, ezen kriptopiaci jelentősége azonban egyenlőre csekély.
A pénzügyi derivatív eszközök használatának többféle motivációja is van, ilyen például egyfajta pénzügyi biztosítás különböző tipikusan előre nem látható árfolyamváltozás és ebből eredő rizikó ellen. Egy másik gyakori alkalmazási terület a spekuláció, ennek speciális esete pedig a tőkeáttétellel való kereskedés. A derivatív piac nagyságát a részvény, kötvény vagy akár crypto piachoz viszonyítva a következő ábrán láthatjuk.
Több különböző megközelítés is létezik az előzőekben említett klasszikus pénzügyi derivatívák decentralizált, kriptós megvalósítására. Az egyik megközelítés a Hegic platform (https://www.hegic.co/), mely klasszikus opciókat valósít meg kripto eszközökre decentralizált módon. A Hegic platform segítségével amerikai call és put opciókat lehet előállítani ETH-ra és wBTC-re. A platform szintén egyfajta liquidity pool modellre épül, a liquidity-t biztositók (liquidity provider) ethert és wBTC-t tudnak lekötni a protokollban. A Hegic protokoll segítségével csak letétbe lekötött likviditás bizonyos százalékáig lehet opciókat előállítani, biztosítva így a megfelelő mennyiségű fedezet meglétét.
Egy másik innovatív decentralizált opciókkal való kereskedésre az Opyn platform (https://www.opyn.co/). Az Opyn platform mint az európai mind pedig az amerikai opciókat támogatja. A platform jellegzetesség, hogy maguk az opciók is tokenizálva vannak, ezek az úgynevezett oTokenek, illetve, hogy mielőtt opciót nyitna valaki az opciónak megfelelő tokenből 100% fedezetet kell lekötni a platformban. Az Opyn protocol nagyobb változatosságú tokenre biztosít szolgáltatás, többek között WBTC, SNX, UNI, ETH.
Léteznek exotikusabb platformok is, mint például a Perpetual Protocol (https://perp.com/), mely mind perpetual opciós, mind pedig tőkeáttételes kereskedési lehetőségeket nyújt a felhasználók számára. A protokoll érdekessége egy decentralizált tőzsdét is megvalósít, mely egy úgynevezett virtuális automated market making algoritmuson alapul. Az algoritmus jellegzetessége, hogy a liquiditást nyújtók nem nem a decentralizált tőzsde okos szerződéseiben kötik le a tokenjeiket, hanem egy saját “széfben” (vault) okos szerződésben. Ezzel egy sokkal gyorsabb és kisebb tranzakciós költséggel működő tőzsde valósítható meg. Egy másik jellegzetes példa a dYdX protokoll (https://dydx.exchange/). A dYdX többféle DEFI szolgáltatást is nyújt, többek között egy decentralizált tőzsdét, decentralizált hitelezést, tőkeáttételes kereskedést és perpetual szerződéseket.
A decentralizált kripto derivatívák elmélete és gyakorlata mindenképpen egy nagyon izgalmas terület, mely a jövőben biztos, hogy nagy fejlődés előtt áll.
Irodalom:
https://finematics.com/derivatives-in-defi-explained/
