Tavaly nyárra ígérte az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a saját digitális jegybankpénzzel (CBDC mint central bank digital currency) foglalkozó tanulmányuk publikálását, amely azonban csupán múlt csütörtökre készült el el [1]. A körülbelül fél éves késés ellenére is valamelyest sikerült most csillapítani a szakmai kedélyeket, ugyanis a CBDC fejlesztések űrversenyében a világ vezető devizájával rendelkező USA-tól szinte semmilyen kézzel fogható üzenet nem érkezett még ezidáig. A CBDC riportot még több szenátusi stablecoin (privát vállalkozások által fejlesztett digitális pénz vagy eszköz(?)) meghallgatás is megelőzte. Egyszóval, mindenképp mérföldkőnek tekinthető a tanulmány kiadása pont abban az időben, mikor a kínai vezetőség lehetővé tette, hogy Android-ról és iOS-ről is letölthető a digitális jüan applikációja, sőt februárban a téli olimpián már külföldi turisták is fizethetnek a kínai CBDC-vel az országban.
A Fed CBDC projektje Hamilton névre lett keresztelve. A név talán nem véletlen, ugyanis Alexander Hamilton az USA egyik alapító atyja és első pénzügyminisztere volt. A jegybankok jegybankja, a Bank for International Settlement (BIS) képviselői még tavaly év vége felé folytattak egyeztetéseket Jerome Powell Fed elnökkel. Elképesztő ereje lehet a BIS-nek, mert a Fed korábban “tartózkodott” a témától, ezután pedig formálisan kijelentették, hogy vizsgálják a CBDC bevezetés lehetőségét.
Mint ahogy a bejelentés, úgy a tanulmány sem egy konkrét elköteleződés abba az irányba, hogy az USA CBDC-t fog kibocsátani akárcsak a Bahamák, a Kelet-Karib térség vagy Nigéria és hamarosan Kína példájára. A tanulmány többször is leszögezi, hogy a Fed csupán megvizsgálja a lehetőségeket és kockázatokat és azt, hogy a lehetőségek jobbak-e mint a mostani rendszerek, de közel sincs elköteleződés a részükről, ahhoz kongreszusi és elnöki felhatalmazásra lenne szükség jogszabály formájában.
Nincsenek is egyszerű helyzetben több okból kifolyólag. A belföldi (domestic) magánszemélyes és vállalati (retail) fizetésekre szakosodott fizetési rendszerük viszonylag nagyon fejlett és a lakosság magas százaléka rendelkezik bankszámlával. A két legnyomósabb indok nem jelentkezik náluk domestic retail CBDC bevezetésére. A Fed továbbá 2023-ban tervezi bevezetni a FedNow szolgáltatását, amivel a magyar Azonnali Fizetési Rendszerhez hasonlóan az amerikai kereskedelmi bankok ügyfelei is 24/7/365 alapon végezhetnek azonnali utalásokat, amire jelenleg nincs felkészítve a fizetési rendszer. Ilyen fejlesztési törekvések mellett a CBDC bevezetési kockázatok nem kicsik, ugyanis egy rosszul megtervezett (design) CBDC képes lehet a jól működő kétszintű bankrendszert szétzilálni. A monetáris politika és transzmissziós mechanizmusok javítása pedig egyelőre csak kutatási fázisban van, sehol nem volt idáig elsődleges szempont emiatt CBDC-t bevezetni, ráadásul megint csak magas lehet a kereskedelmi bankok izolálására, ergo a hosszú távú gazdasági növekedésre való kockázata.
Mivel az USA dollár a világ vezető tartalék devizája, ami azt is jelenti, hogy a nemzetközi tranzakciók és devizacsere ügyletek döntő többsége USA dollárban zajlik, ezért az USA-nak kevésbé lehet az érdeke az, hogy az amúgy is kevésbé hatékony, költséges, nem transzparens, ám a bankjain és USA dollárban átfolyó nemzetközi tranzakciók más devizákban, egymással közvetlenül történjenek.
Vajon mi érdeke lehet az USA-nak a dollár CBDC bevezetéséhez vagy éppen csak vizsgálatához? Nem véletlen, hogy eddig halogatták? Különben is számtalan találgatás ötvözi a geopolitikai vetületét a CBDC-knek. A nemzeti CBDC-k vajon képesek lehetnek az USA dollárt megfosztani a Giscard d’Estaing által kijelentett “túlzott kiváltságaitól”? De nem csupán ezek izgalmasak, hanem az is hogy milyen technológiára építkezhet a Fed.
Technológiai szemszögből nézve a riport nem foglal állást egyetlen konkrét technológia mellett sem, és a konkrét lehetséges technológiák elemzésébe se mélyed bele nagyon. Figyelmesen olvasva, több helyen utalást találunk azonban magasszintű követelményekre, melyeknek a konkrét technológiai implementálásába nem mélyed bele a cikk:
- Erős hangsúly a láthatósági (privacy) tulajdonságokon, ugyanakkor megtartva a lehetőségét annak, hogy a törvénytelen aktivitás felderíthető legyen.
- Többszintű intézményi rendszerre koncentrál, vagyis semmiképpen sem egy olyan rendszert céloz meg, ahol a központi bank közvetlenül nyit számlát végfelhasználóknak. Nyitva hagyja azonban a kérdést, hogy token alapú rendszer, vagy számla alapú rendszert (ahol az egyes számlák a kereskedelmi bankoknál vannak megnyitva) preferált. Illetve nyitva marad az is, hogy a több szintben pusztán a kereskedelmi bankok, vagy egyéb payment provider-k is erős szerepet játszanak.
- Erősen hangsúlyozott a lehetőség a tranzakciókban résztvevő személyek vagy intézmények személyazonosság megállapítására.
- Mikrotranzakciók lehetősége, amire nem képesek jelenleg az USA fizetési rendszerek
- Programozhatóság lehetősége
A FED direkt és indirekt módon kutatja a lehetséges implementációkat több szervezettel történő együttműködéssel. Egyrészről egy házon belüli technológiai labbal kutatják annak lehetőségét miként integrálhatóak a fenti követelmények a már meglévő fizetési rendszerekbe. Másrészről egy M.I.T-val való kutatás azt vizsgálja, hogy valósítható meg a CBDC elosztott főkönyvi technológiával.
A riport több technológiai követelményt hangsúlyozottan nem is próbál eldönteni, hanem pusztán felveti, mint amikhez további kutatás, és-vagy társadalmi vita és konszenzus szükséges. Ilyen szempontok például:
Kezeljen-e a rendszer offline tranzakciókat ?
Mennyire kell a rendszert egyszerű végfelhasználói felhasználhatóságra tervezni ?
Mennyire kell a különböző létező fizetési rendszerek között együttműködésre fókuszálni ?
Összességében elmondhatjuk, hogy a megjelent riport semmiképpen sem konkrét whitepaper egy adott CBDC rendszer implementálására. Sokkal inkább egy első hivatalos kick-off riport, mely további társadalmi vita segítségével a konkrét igények és technológiai lehetőségek részletesebb kidolgozására ad lehetőséget. Minden esetre izgalmas kérdés marad, hogy vajon milyen célt szolgálhat majd az USD CBDC: belföldi privát tranzakciók javítását, monetáris politika jobb implementálását vagy éppen a dollár tartalékvaluta szerepének megőrzését?
Referenciák:
[1] Money and Payments: The U.S.Dollar in the Age of Digital Transformation, https://www.federalreserve.gov/publications/files/money-and-payments-20220120.pdf
